A lakástakarék egy olyan takarékoskodási lehetőség, ahol a megtakarításaink után állami tá-mogatás jár. Egész pontosan 30%, maximum 72 ezer forint évente az éves befizetéseink után.

A támogatásért cserébe az összegyűjtött pénzt kizárólag lakáscélra: építési telek vásárlására, nyugdíjas házba való beugró megváltására, meglévő lakáshitel törlesztésére, lakáscélú lízingbe, lakásvásárlásra, lakásfelújításra, tatarozásra, korszerűsítésre, bővítésre stb. fordíthatjuk.

A fejlesztésbe, felújításba sok minden belefér. A szokásos festésen, tapétázáson kívül ez lehet akár ablakcsere, tetőtér-szigetelés, beépített konyhaszekrény, légkondi, napelem, beépített háztartási gépek, gáz bevezetése, járda, kerítés, szauna, medence. Minden olyan dolog belefér, ami a lakással kapcsolatos, de nem vihető át egy másik ingatlanba. Ezért számolható el a gardrób, míg a mozgatható szekrény nem.

A lakásvásárlás, hacsak nincs nagyobb összegű megtakarításunk, egy lakáskasszából nem, de többől is csak nehezen valósítható meg. Viszont, ha hozzátartozóink is kötnek szerződést, így a megtakarítás megtöbbszöröződhet, és lakáshitel felvétele mellett lehetőségünk nyílhat saját ingatlan megvásárlására.

A lakáskassza szerződések megkötésénél már előre láthatjuk, hogy befizetéseink után mennyi állami támogatást, kamatot kapunk a 4-10 éves futamidő lejártával. Azt is kiszámolják, hogy a szerződés végén mennyi hitelt, milyen kamattal tudunk felvenni. Ez utóbbi felvételéről egyébként elég a kiutalásnál dönteni.

Hogy milyen költségekre kell számítanunk? A legjelentősebb kiadás lakástakarék kötésekor a szerződéskötési díj, amit a szerződés indítá-sakor egy összegben kell kifizetnünk. Ez a szerződéses összeg, azaz a kiutaláskor felvehető összeg 1 %-a. Egyes szolgáltatók akciók keretein belül időnként eltekintenek ennek befizeté-sétől, de nem biztos, hogy akkor járunk jól, ha nem fizetünk szerződéskötési díjat.A másik jelentéktelen kiadás a havi 150 Ft számlavezetési díj.